Mózes II. könyve 2. rész


   1. És elméne egy Lévi nemzetségéből való férfiú és Lévi-leányt 
      vőn feleségűl. 
   2. És fogada méhében az asszony és fiat szűle; és látá, hogy 
      szép az és rejtegeté három hónapig. 
   3. De mikor tovább nem rejtegetheté, szerze annak egy gyékény-
      ládácskát, és bekené azt gyantával és szurokkal s belétevé a 
      gyermeket és letevé a folyóvíz szélén a sás közé. 
   4. Az ő nénje pedig megáll vala távolról, hogy megtudja: 
      mi történik vele? 
   5. És aláméne a Faraó leánya, hogy megfürödjék a folyóvízben, 
      szolgálóleányai pedig járkálnak vala a víz partján. És meglátá
      a ládácskát a sás között s elküldé az ő szolgálóleányát és 
      kihozatá azt. 
   6. És kinyitá és látá a gyermeket; és ímé egy síró fiú. 
      És könyörűle rajta és monda: A héberek gyermekei közűl való ez. 
   7. Az ő nénje pedig monda a Faraó leányának: Elmenjek-é s hívjak-é
      egy szoptatós asszonyt a héber asszonyok közűl, hogy szoptassa 
      néked a gyermeket? 
   8. És a Faraó leánya monda néki: Eredj el. Elméne azért a leányzó,
      és elhívá a gyermek anyját. 
   9. És monda néki a Faraó leánya: Vidd el ezt a gyermeket és 
      szoptasd fel nékem, és én megadom a te jutalmadat. És vevé az 
      asszony a gyermeket és szoptatá azt. 
  10. És felnevekedék a gyermek, és vivé őt a Faraó leányához, és fia
      gyanánt lőn annak, és nevezé nevét Mózesnek, és mondá: Mert a 
      vízből húztam ki őt. 
  11. Lőn pedig azokban a napokban, mikor Mózes felnevekedék, kiméne 
      az ő atyjafiaihoz és látá az ő nehéz munkájokat s látá, hogy egy
      Égyiptombeli férfi üt vala egy héber férfit az ő atyjafiai közűl. 
  12. Mikor ide-oda tekinte és látá hogy senki sincs, agyonüté az 
      Égyiptombelit és elrejté azt a homokba. 
  13. Másnap is kiméne és ímé két héber férfi veszekedik vala. És monda
      annak a ki bűnös vala: Miért vered a te atyádfiát? 
  14. Az pedig monda: Kicsoda tett téged fő emberré és bíróvá mi 
      rajtunk? Talán engem is meg akarsz ölni, mint megöléd az 
      égyiptomit? Mózes pedig megfélemlék és monda: Bizony kitudódott 
      a dolog. 
  15. A Faraó is meghallá azt a dolgot és Mózest halálra keresteti vala:
      de elfuta Mózes a Faraó elől és lakozék Midián földén; leűle pedig
      egy kútnál. 
  16. Midián papjának pedig hét leánya vala, és oda menének és vizet 
      húzának és tele merék a válúkat, hogy megitassák atyjoknak juhait. 
  17. A pásztorok is oda menének és elűzék őket. Mózes pedig felkele és
      segítséggel lőn nékik és megitatá juhaikat. 
  18. Mikor atyjokhoz Réhuelhez menének, monda ez: Mi az oka, hogy ma 
      ilyen hamar megjöttetek? 
  19. Ők pedig mondának: Egy égyiptombeli férfi oltalmaza minket a 
      pásztorok ellen, annakfelette vizet is húzott nékünk, és megitatta
      a juhokat. 
  20. S monda leányainak: És hol van ő? miért hagytátok ott azt a férfit?
      hívjátok el, hogy egyék kenyeret. 
  21. És tetszék Mózesnek, hogy ott maradjon e férfiúnál, és ez feleségül
      adá Mózesnek az ő leányát, Czipporát. 
  22. És fiat szűle ez és nevezé nevét Gersomnak, mert mondá: Jövevény 
      voltam az idegen földön. 
  23. És lőn ama hosszú idő alatt, meghala az Égyiptom királya, Izráel 
      fiai pedig fohászkodnak vala a szolgaság miatt, és kiáltnak vala és 
      feljuta a szolgaság miatt való kiáltásuk Istenhez. 
  24. És meghallá Isten az ő fohászkodásukat és megemlékezék Isten az 
      Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségéről. 
  25. És megtekinté Isten az Izráel fiait és gondja vala rájok Istennek.