Bírák könyve 14. rész
1. És lement Sámson Timnátba, és meglátott egy nőt Timnátban a
Filiszteusok lányai közül.
2. És mikor hazament, elbeszélte ezt atyjának és anyjának, és
monda: Egy nőt láttam Timnátban a Filiszteusok leányai között,
most azért vegyétek őt nékem feleségül.
3. És monda néki az ő atyja és anyja: Hát nincsen a te atyádfia-
inak és az én egész népemnek leányai között nő, hogy te elmégy,
hogy feleséget végy a körülmetéletlen Filiszteusok közül? És
monda Sámson az ő atyjának: Őt vegyed nékem, mert csak ő kedves
az én szemeim előtt.
4. Az ő atyja és anyja pedig nem tudják vala, hogy ez az Úrtól
van, hogy ő alkalmatosságot keres a Filiszteusok ellen, mert
abban az időben a Filiszteusok uralkodtak Izráel felett.
5. És lement Sámson az ő atyjával és anyjával Timnátba, és mikor
Timnátnak szőlőhegyéhez értek, íme egy oroszlánkölyök jött
ordítva elébe.
6. És felindítá őt az Úrnak lelke, és úgy kettészakasztá azt, mint
a hogyan kettészakasztatik a gödölye; pedig semmi sem volt
kezében. De atyjának és anyjának nem mondta el, a mit
cselekedett.
7. És mikor leérkezett, beszélt a nővel, a ki kedves volt Sámson
szemei előtt.
8. Mikor pedig egynéhány nappal azután visszatért, hogy őt haza-
vigye, lekerült, hogy megnézze az oroszlánnak holttestét: hát
íme egy raj méh volt az oroszlánnak tetemében, és méz.
9. És kiszedte azt markaiba, és a mint ment-mendegélt, eszegetett
belőle, és mikor hazaért atyjához és anyjához, adott abból nékik
is, és azok is ettek; de nem mondta meg nékik, hogy az oroszlán
holtteteméből vette ki a mézet.
10. És azután lement az ő atyja ahhoz a nőhöz, és Sámson lakodalmat
tartott ott, mert úgy szoktak cselekedni az ifjak.
11. Mikor pedig meglátták őt a Filiszteusok, harmincz társat adtak
mellé, hogy legyenek ő vele.
12. És monda nékik Sámson: Hadd vessek előtökbe egy találós mesét,
ha azt megfejtitek nékem a lakodalom hét napja alatt és kita-
láljátok; adok néktek harmincz inget és harmincz öltöző ruhát;
13. De ha nem tudjátok megfejteni, ti adtok nékem harmincz inget és
harmincz öltöző ruhát. Azok pedig mondának néki: Add elő találós
mesédet, hadd halljuk.
14. Ő pedig monda nékik: Az evőből étek jött ki S az erősből édes
jött ki. De nem tudták a találós mesét megfejteni három egész
napon át.
15. Lőn annakokáért heted napon, mondának Sámson feleségének:
Vedd reá férjedet, hogy fejtse meg nékünk a találós mesét, hogy
valamiképen meg ne égessünk téged és a te atyádnak házát tűzzel;
vagy azért hívtatok ide minket, hogy koldussá tegyetek bennünket,
vagy nem?
16. És sírt a Sámson felesége ő előtte, és monda: Bizony te gyűlölsz
engem, és nem szeretsz. Egy találós mesét vetettél az én népem
fiai elé és nékem sem fejtetted meg. Ő pedig monda néki: Íme még
atyámnak és anyámnak sem mondtam meg, hát néked mondanám meg?
17. Az pedig hét napon át sírdogált előtte, a meddig a lakodalom
tartott. Végre a hetedik napon megmondá néki, mert folyvást zak-
latta őt. Ő pedig aztán megfejté a találós mesét népe fiainak.
18. És mondának néki a város férfiai a hetedik napon, mielőtt még a
nap lement volna: Mi édesebb, mint a méz, És mi erősebb, mint az
oroszlán? Ki monda nékik: Ha nem az én üszőmön szántottatok volna,
Mesém soha ki nem találtátok volna.
19. Ekkor felindítá őt az Úrnak lelke, és elment Askelonba, és megölt
közülök harmincz férfiút, és elvette ruhájukat és azoknak adta ez
öltöző ruhákat, a kik a találós mesét megoldották. És felgerjedett
haragjában elment az ő atyjának házához.
20. A Sámson felesége pedig férjhez ment az ő egyik társához, a kit
társaságába vett vala.
|